Az energetikai auditok, adatszolgáltatások és energiahatékonysági követelmények elsődlegesen jogszabályi kötelezettségként jelennek meg a szervezetek életében. Az ezek során összegyűjtött adatok ugyanakkor nemcsak a megfelelőség biztosítását szolgálják.

Az energiafelhasználás szerkezete, a jelentősebb fogyasztók, a veszteségek és a fejlesztési lehetőségek sok esetben éppen azokból az elemzésekből és nyilvántartásokból válnak láthatóvá, amelyeket a jogszabályi előírások megkövetelnek. A megfelelően értelmezett adatok ezért nemcsak a kötelezettségek teljesítését támogatják, hanem megalapozhatják a későbbi műszaki, üzemeltetési vagy gazdasági döntéseket is.

Az energiafelhasználás mérése megmutatja, mennyi energiát használ fel egy szervezet. A tényleges költségeket azonban számos további tényező befolyásolja, a beszerzési feltételektől és energiahatékonysági intézkedésektől kezdve egészen az EKR projektekig vagy a jövedékiadó-visszaigénylési lehetőségekig.

Azonos energiafelhasználás mellett két szervezet jelentősen eltérő eredményt érhet el attól függően, hogy milyen lehetőségeket ismer fel és használ ki működése során. Az energetikai adatok értéke ezért sokszor nem önmagában a fogyasztás mérésében, hanem a megalapozott döntések és a rendelkezésre álló lehetőségek felismerésében rejlik.